1928 augusztusában az alsóvárosi ferences rendház személyi állománya a következőkből állt: P. Vénn Jakab házfőnök katekéta, P. Sinkovics Frigyes vikárius, P. Rognik Rajnér katekéta, P. Fábián katekéta, P. Tóth Pacifik káplán, P. Schneider Vencel adminisztrátor, P. Réjmann Ambrus katekéta, fr. Selymessy Egyed sekrestyés, fr. Berkes Tovább…
Jelen írásomnak az a legfőbb célja, hogy bemutassam hogyan telepedtek meg és építkeztek Szegeden a ferencesek és a Szeged városának sajátos adottságaiból következő lehetőségeket hogyan használták ki, hogyan fejlődött kolostoruk oktatási központtá. Az alsóvárosi ferenceseknek jelentős szerepe volt a Szeged-környéki tanyavilág szellemi fejlődésében, illetve a Tovább…
Isten szolgája, a „leszögedibb szögedi” – Bálint Sándor lelkiségét, gondolkodásmódját, világnézetét alapvetően határozta meg családja, szülőhazája, Szeged, ezen belül is Alsóváros, annak gazdag hagyományvilágával, népi-, és vallásos értékével egyetemben, valamint Alsóváros ferences szerzeteseinek lelkülete. Bálint Sándorra emlékezve a teljesség igénye nélkül igyekszünk összegyűjteni azt a Tovább…
A Napsugarak Szegeden című kötetről. Ha a turisták, Szegeden vendégeskedők idő múltán fölidézik emlékeiket, az elsők között bizonyára a Fogadalmi templom, a neobarokk városháza, az alsóvárosi templom, szecessziós stílusú belvárosi paloták és – ha elsétáltak Alsóvárosra – napsugaras oromzatú házak, a Nyíl utcai tájház jutnak eszükbe. Az Tovább…
A ferences rend Szegeden „Szögedön két abszolút van: az alsóvárosi templom és a Tisza” − írja Bálint Sándor. A ferences rend számára a boldog emlékezetű néprajzkutató szavai elismerő szavak, ugyanakkor fontos feladatot és felelősségteljes küldetést is jelent ez a mondat. Az alsóvárosi ferences templom és Tovább…
„A víz hatalmas volt és terjeszkedő. Nyár közepén, szárazság idején megvonult a mederbe, hogy messziről nézve bárki azt hihette volna, hogy ha jól nekiszalad, át is ugorhatná: a víz ilyenkor gyermekies álmokat alszik. Más időben földuzzadt és elhatalmasodott, a partra kilépett és tovább legelt.”[1] – írja Tovább…