Jelen írásomnak az a legfőbb célja, hogy bemutassam hogyan telepedtek meg és építkeztek Szegeden a ferencesek és a Szeged városának sajátos adottságaiból következő lehetőségeket hogyan használták ki, hogyan fejlődött kolostoruk oktatási központtá. Az alsóvárosi ferenceseknek jelentős szerepe volt a Szeged-környéki tanyavilág szellemi fejlődésében, illetve a Tovább…
Isten szolgája, a „leszögedibb szögedi” – Bálint Sándor lelkiségét, gondolkodásmódját, világnézetét alapvetően határozta meg családja, szülőhazája, Szeged, ezen belül is Alsóváros, annak gazdag hagyományvilágával, népi-, és vallásos értékével egyetemben, valamint Alsóváros ferences szerzeteseinek lelkülete. Bálint Sándorra emlékezve a teljesség igénye nélkül igyekszünk összegyűjteni azt a Tovább…
A Napsugarak Szegeden című kötetről. Ha a turisták, Szegeden vendégeskedők idő múltán fölidézik emlékeiket, az elsők között bizonyára a Fogadalmi templom, a neobarokk városháza, az alsóvárosi templom, szecessziós stílusú belvárosi paloták és – ha elsétáltak Alsóvárosra – napsugaras oromzatú házak, a Nyíl utcai tájház jutnak eszükbe. Az Tovább…
A ferences rend Szegeden „Szögedön két abszolút van: az alsóvárosi templom és a Tisza” − írja Bálint Sándor. A ferences rend számára a boldog emlékezetű néprajzkutató szavai elismerő szavak, ugyanakkor fontos feladatot és felelősségteljes küldetést is jelent ez a mondat. Az alsóvárosi ferences templom és Tovább…
„A víz hatalmas volt és terjeszkedő. Nyár közepén, szárazság idején megvonult a mederbe, hogy messziről nézve bárki azt hihette volna, hogy ha jól nekiszalad, át is ugorhatná: a víz ilyenkor gyermekies álmokat alszik. Más időben földuzzadt és elhatalmasodott, a partra kilépett és tovább legelt.”[1] – írja Tovább…