Évközi 7. hét, szombat – Mk 10,13-16
Megvan-e bennünk a gyermeki bizalom a mennyei Atya, valamint az ő Fia, Jézus Krisztus iránt?
Jézus nemcsak az apostoloknak mondta, hanem (általános alanyt használva) nekünk is mondja, hogy: „Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda”.
Jézus olyan kicsi gyermekekről beszél, akiket még ölbe lehet venni, akiknek gondoskodásra, törődésre, támaszra, segítségre van szükségük. Ők bíznak a szüleik gondoskodásában, védelmében, bizalommal hagyatkoznak rájuk.
Mi is higgyünk abban, hogy Isten úgy szeret minket, mint egy jó atya. Úgy fogadjuk földi életünket, örökölt természetünket, körülményeinket is, mi az ő végtelen szeretetének ajándékát! Jézus Krisztus által saját életében részesít minket, gondunkat viseli, boldogságunkat, üdvösségünket akarja. Jézus Krisztus, az Atya egyszülött Fia mondta, hogy: „Úgy (annyira) szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16).
Isten országát, vagyis az örök életet, az örök üdvösséget fogadjuk úgy, mint ajándékot, amit nem lehet kiérdemelni, amit saját erőnkből nem tudunk megszerezni! Ugyanakkor, mint a kisgyermekek, engedjük, hogy Isten megajándékozzon vele minket!
Fogadjuk ajándékként Istentől a bűneink bocsánatát is, amelyet szintén nem lehet kiérdemelni! Ez is az Atya irgalmas szeretetének az ajándéka, amelyet Jézus érdemelt ki számunkra. A szentgyónásban a bűneink alól való feloldozás bevezető szavai szólnak erről: „Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki szent Fiának kereszthalála és föltámadása által kiengesztelődött a világgal, és kiárasztotta ránk a Szentlelket a bűnök bocsánatára, bocsásson meg neked, és adja meg a békét!”
Bizalommal kövessük Jézus tanítását, valamint bizalommal kérjük azt, amiről úgy gondoljuk, hogy jó nekünk, legfőképpen a Szentlelket. Ugyanilyen bizalommal fogadjuk el azt is, amit Ő ad, vagy megenged nekünk! Ő tudja, mi válik igazán a javunkra. Ő a nehézségeinkben, a megpróbáltatásainkban is velünk van, szeret, valamint megsegít minket.
A szentmisében halljuk az Úr imájának bevezetőjében: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a Szentlélek által, ezért nagy bizalommal így imádkozhatunk: Mi Atyánk!” Isten gyermekeinek bizalmával figyeljünk a Szentlélekre! Nyitottsággal, bizalommal, valamint a követés készségével fogadjuk a Szentlélek útmutatásait! Kövessük Őt, mert az Atya akaratát közvetíti számunkra, egyben erőt is ad az Atya akaratának elfogadására, valamint teljesítésére!
Jól tudjuk, mi az Isten akarata, a mennyei Atya számunkra készített legnagyobb ajándéka. Az, hogy üdvözüljünk, vagyis az örök boldogságban együtt lehessünk Istennel, valamint szeretteinkkel. Töltsön el ez minket már most, a földi életünkben is örömmel, valamint békével!