November 7. Évközi 31. hét, péntek

Évközi 31.hét, péntek – Lk 16,1-8

Jól gazdálkodunk-e a képességeinkkel, illetve a lehetőségeinkkel?

Érdemes tudnunk, hogy miben állította Jézus a hűtlen intézőt példaképül a tanítványok elé.

Nyilvánvaló, hogy a hűtlen intézőnek nem a becstelen cselekedetét állította Jézus példaképül. Mert az intéző úgy szerzett barátokat, hogy becsapta gazdáját. Nem is a ravasz alattomosságát, valamint gátlástalanságát dicsérte meg. Csalónak, igazságtalannak, elvetemültnek, mihasznának nevezte.

Jézus az okosságát dicsérte meg, hogy amíg az intéző alkalmazásban volt, addig gondoskodott a jövőjéről. Egyetlen gondja volt a saját jövőjének a biztosítása. Adni akart abból, ami fölött még rendelkezhetett, arra gondolva, hogy majd neki is adni fognak. Még kezében volt a lehetőség, még gazdálkodhatott a rábízott vagyonnal.

A világ fiai annyiban „okosabbak a világosság fiainál”, amennyiben sokkal céltudatosabbak, sokkal határozottabbak saját érdekeik érvényesítésében. Ebben a céltudatos cselekvésmódjukban szükséges követnünk őket.

Mi is intézők vagyunk, akik Isten felé elszámolási kötelezettséggel tartozunk. Akkor vagyunk okosak, ha helyesen használjuk fel az időt, a kapott képességeinket, lehetőségeinket, illetve a ránk bízott javakat.

Az örök élet biztosításának legjobb útja az, ha nem vagyunk önzőek, hanem nagylelkűek. Széchenyi István mondta: Csak az önös (vagyis az önző ember) hibázza el az életét.

A világ fiai egyben nem okosak, nem látnak túl a földi életen. Ezzel szemben okos az a tanítvány, aki számol az Úr eljövetelével, a számonkéréssel. Ismeri az utolsó óra követelményét, ezért merészen, elszántan cselekszik. Jézus ezt az elszánt merészséget állította példaképül, ahogyan a hűtlen intéző a jelent kihasználta a jövő érdekében. Nem habozott, mert a sürgető idő gyors, azonnali cselekvést követelt. Mi se halogassuk Pató Pál úrkéntként a jó cselekedeteket, azt gondolva, hogy „Hej! Ráérünk arra még!”

Minden, amivel rendelkezünk, az arra való, hogy múló életünk során a ránk bízott embertársaink életét gazdagítsuk, valamint adósságainkat helyreigazítsuk. Ennek érdekében (mint Krisztus jó tanítványai) törekedjünk okos intézők módjára élni életünket, hogy cselekedeteink elősegítsék a magunk, illetve mások üdvösségét! Mindennapi lelkiismeret-vizsgálataink szerint mindig álljunk készen az Isten előtti számadásra!