Advent 2. vasárnapja – Iz 11,1-10; Róm 15,4-9; Mt 3,1-12
Kitartóak vagyunk-e a megtérésben?
Nekünk is szól Keresztelő Jánosnak a mai evangéliumban elhangzó mondata, hogy: „Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa”! Márk evangéliumában Jézus első kimondott két mondata ugyanezt mondja: „Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15).
Tudjuk, hogy a Megváltó már eljött. Ugyanakkor Isten üdvözítő terve még csupán a megvalósulás folyamatában van. A már megvalósult, és a még megvalósulásra váró lét kettősségében élünk. Egész életünk szüntelen várakozás az Úr eljövetelére (mindennap, halálunk pillanatáig).
Keresztelő János további szavait is fogadjuk így! A fejsze már összezúzta a bűn fájának gyökerét, de még a mi életünk fájának gyökerére van helyezve. A Szentlélek megtisztító tüze már működik, amellyel Krisztus keresztel meg. Ő bennünk is végbe akarja vinni munkáját.
Az Úrral való találkozás igazi akadálya nem a bűn, hanem az, ha igaznak tartjuk magunkat. A megtérés lépései pedig a bűnök beismerése, azok megbánása, majd ezt követi a bűnök bevallása. János azt is mondta, hogy: „Teremjétek… a bűnbánat méltó gyümölcsét!”
Jézusnál a megtérés indoka az, hogy: „közel van az Isten országa” (Mk 1,15). Fontos, hogy a megtérésünknek Krisztus személyére irányuljon! Nem a régitől való elforduláson van az elsődleges hangsúly, hanem az Úr felé való odaforduláson. Ő az, Aki meg tud tisztítani minket bűneinktől. A mennyek országába úgy tudunk belépni, hogy életünkben megteremnek a bűnbánat gyümölcsei, a jó tetteink.
Advent második hete kiváló alkalom arra, hogy lelki életünk minden területére kiterjedő teljes átvilágítást végezzünk. Ismerjük fel, hogy milyen terheket (milyen rossz szokásokat, helytelen kapcsolatokat) hordozunk, amelyek gátolják vagy akadályozzák az Istennel való kapcsolatunkat, vagy zavarják Isten bennünk való jelenlétét! Ismerjük fel azt is, hogy milyen téren (honnan) szükséges megtérni, visszatérni Istenhez! Hogyan, illetve miben lehet(ne) jobban követni felismerni, illetve követni Krisztust?
A megtérés nem a magunk felé való fordulásból áll. A magunkba roskadás, valamint az önsajnálat (a siránkozás) helyett nyíljunk meg Isten felé! Ezzel együtt nyissuk meg szívünket az emberek felé is! Így leszünk képesek felismerni az Urat, aki minden nap jön hozzánk. Így terem meg bennünk a bűnbánat méltó gyümölcse.
Izaiás próféta jövendölése szerint a világ végén így lesz Krisztus a minket egybegyűjtő zászló.