Húsvét 5. vasárnapja – (Anyák napja, imádkozzunk értük!) – ApCsel 6,1-7; 1Pt 2,4-9; 
Értelmes, értékes, céltudatos életet élünk-e? A mai evangéliumi részlet Jézus búcsúbeszédének az eleje. Úgy kezdődik, hogy: „Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek!”
Higgyünk abban, hogy az Isten minket szerető Atya, valamint higgyünk Jézusban is, mint jó Pásztorban, aki által eljutunk az Atyához! Kétszer is mondja, hogy: „elmegyek és helyet készítek nektek”. Majd hozzáteszi: „ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok”.
Jézus előre ment helyet készíteni. Ez nem egy térben létező hely, hanem egy személy, az Atya. Jézus az Atyához megy, ahová minket is magával akar vinni. Az Atyához vezető út pedig Ő Maga. Azt mondja, hogy: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam”.
Ő nem csupán út, hanem Ő az igazság is. Ez nem elméleti ismeret jelent, hanem azt a tényt, hogy egyedül Jézus tud minket az Atyához vinni. Aki Krisztussal egyesülve él, az az igazság birtokában van, így már részese Isten életének. Jézus azt is mondta magáról, hogy Ő az Élet, amely az Atyánál volt, és Benne megjelent. Köztünk, illetve bennünk van, ugyanakkor az Atyánál, az Atyában is ott van. Jézus egyesíti magában az utat, valamint az életet. Tehát aki Vele egyesülten éli földi életét, az már nemcsak az Atyához vezető úton jár, hanem már az Atyánál is van.
Arra a kérdésre, hogy mi az értelme az életnek, valamint a halálnak, a szenvedésnek. Jézus nem elméleti szinten adott választ, hanem előttünk végigélte ezeket a valóságokat. Ha Őt követjük, akkor még a legfájdalmasabb tapasztalataink is értelmet nyernek. A halhatatlanság utáni vágyra is saját magát adta válaszul, amikor önmagát Életnek nevezte. Aki Benne hisz, annak örök élete van.
Amikor Jézus azt állította magáról, hogy Ő az út, hogy egyedül általa juthatunk el az Atyához, világossá tette számunkra, hogy egyedül Vele érhetünk célba. Nem hallgatta el, hogy a menny felé vezető utunkon lesznek nehézségek. Az ő segítségére van szükségünk ahhoz, hogy hűségesek maradhassunk Hozzá. Így érhetjük el a célunkat. Pál apostol így foglalja össze életünk lényegét: „Felszabadultatok a bűn alól. Gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök élet” (Róm 6,22).
Tehát életünk legközvetlenebb, legértékesebb, legszemélyesebb célja, ugyanakkor egyedüli lehetséges elérési módja a Jézussal való egyre személyesebb kapcsolat kialakítása, az ebben való állandó fejlődés. Így lesz számunkra Jézus az út, az igazság és az élet. Általa jutunk el a boldog örök életre.
Jézus az utolsó vacsorán így imádkozott: „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol vagyok!” (Jn 17,24) A legnagyobb örömünk nekünk is az lehet, hogy együtt lehetünk Jézussal, valamint azokkal, akiket a mennyei Atya nekünk ajándékozott.
Égi édesanyánk, Mária is haza vár minket.