Évközi 29. hét, szombat – Lk 13,1-9 Mi jut eszünkbe a balesetekről? A baleseteket, valamint a szerencsétlenségeket figyelmeztetésként is lehet értelmezni. Esetleg tévesen azt is gondolhatjuk, hogy bűneinkért már itt a földön is büntet az Isten. Ezért szoktunk ilyeneket hallani (esetleg mondani), hogy: „Megbüntette őt Tovább…

Évközi 29. hét, péntek – Lk 12,54-59 Figyelünk-e a minket körülvevő jelekre? Ma már nem igen figyelünk sem az ég, sem a föld jeleire, de sajnos, a környezetünkből érkező egyéb jelekre sem. Talán nem nagyon értjük Kosztolányi Dezső Októberi táj c. három soros versét sem, Tovább…

Évközi 24. hét, csütörtök – Lk 7, 36-50 Tudjuk-e, hogy mi az életünk megújulásának a feltétele? Legalább 100 éve már a válságok korszakát éljük, amely magában hordozza a megújulás lehetőségét. Ehhez azonban arra van szükségünk, hogy felismerjük a válság okait, valamint a kibontakozás útját. Nagy Tovább…

Évközi 29. hét, szerda – Lk 12,39-48 Tudatában vagyunk-e annak, hogy gondnokok, vagyis szolgák vagyunk? A vasárnapi evangéliumban hallhattuk, hogy mit mond Jézus: „az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mk 10,45). Az mondta ezt, Tovább…

Évközi 29. hét, kedd – Lk 12,35-38 Mindennap várjuk-e Jézus érkezését? A mai evangéliumban Jézus arra buzdít minket, hogy mindenkor legyünk készen az Ő eljövetelére, mert Ő egy bizonyos menyegzőről bármikor megérkezhet, akiket pedig ébren talál, azokat megvendégeli: „felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár, és Tovább…

Évközi 29. hét, hétfő – Lk 12,13-21 Mindenekelőtt az Istenben akarunk-e gazdagodni? Tudjuk-e, hogy ez mit jelent? A mai evangélium példabeszédében szereplő gazdag ember történetében az a legmegrendítőbb, hogy nem tett semmi olyat, ami a törvénybe ütközött volna. Jézus még megfoghatóan bűnös mulasztást sem vetett Tovább…

  Évközi 29. vasárnap Iz 53,10-11; Zsid 4,14-16; Mk 10,35-45 Örülünk-e annak, hogy Krisztussal együtt szolgálhatunk? Eszünkbe jut-e, hogy amikor a Hiszekegyben többes szám első személyben mondjuk, hogy a második isteni személy „értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből… és Tovább…