Évközi 5. hét, hétfő – 1Kir 8,1-13; Mk 6, 53-56
Mennyire értékeljük a templomainkat?
Salamon tudta, hogy nem Istennek van szüksége a templomra, hanem az embereknek van szükségük egy helyre, ahol adományaikat, kéréseiket a jelenlevő Isten elé viszik, illetve megtapasztalhatják az ő szent, valamint gyógyító közelségét.
A salamoni templom leírásában szerényen húzódik meg az a megjegyzés, hogy a kerubok kiterjesztett szárnyakkal álltak a frigyszekrény fölött, amelyben nem volt semmi más, mint a két kőtábla. A zsidók hite szerint ez volt az Úr trónusa, vagy lábzsámolya. A két kőtábla pedig az istenszeretet, illetve az emberszeretet parancsait tartalmazta.
Amikor a mai evangéliumot olvassuk, arra is gondolhatunk, amit Jézus más helyen ki is mondott. A nagy tömeg nem csupán azért kereste Jézust, mert megértették és értékelték Jézus beszédeit, amelyeket a kenyérszaporítás előtt mondott. Hanem főleg azért, mert sok ezren ettek a megszaporított kegyérből, illetve a halból, valamint tanúi voltak csodás gyógyításainak. Ezért járták be az egész környéket, hozták Hozzá hordágyakon a betegeket.
Gondolkodjunk el azon, hogy a mi templomunkat is sokan azért keresik fel, mert itt békességet, illetve nyugalmat remélnek, vagy fáradtságukban erőt kérnek, gondjaikban, szükségeikben tanácsot, betegségeikben gyógyulást, kudarcaikban, valamint gyászukban vigasztalást keresnek. Jézus mindezt megadja nekünk. De valójában templomunk létének alapja, célja ennél sokkal több.
Aki felismerte Jézust, valamint hittel érintette akár csak a ruhájának a szegélyét, az meggyógyult. Mennyivel inkább meggyógyít mindnyájunkat, akik a feltámadott Testét magunkhoz vehetjük.
Amikor oltárainkra nézünk, amikor a legegyszerűbb templomok főoltárai fölött is látunk legalább két angyalt, eszünkbe jut-e, hogy mit akar ez kifejezni, hogy mi fölé épülnek a mi templomaink? A tabernákulumok nem kőbe vésett parancsokat, hanem Jézusnak értünk feláldozott és feltámadott Testét rejtik. Jézus érzékelhető formában van jelen köztünk az Oltáriszentségben.
Jézus kortársai megragadva a lehetőséget azért keresték Őt, mert szomjazták az igazságot, és gyógyulást reméltek testi, valamint lelki bajaikra. Mi is azért jöjjünk a templomba, hogy örök életre vezető tanítást kapjunk Jézustól, illetve megtapasztaljuk, hogy testi-lelki gyógyulásban részesít minket! Ő nem a halandó földi életre, hanem az örök életre gyógyít meg minket.
Csoda történik azzal, aki hittel fordul Jézushoz, aki bízik a segítségében, aki reménykedik abban, hogy élete fordulathoz érkezett. Ő a földi javaknál sokkal többet ad. Isteni életét adja annak, aki Őt magához veszi, a szenvedést pedig az üdvösség forrásává teszi. Ezt akarja adni nekünk! Éljünk a lehetőséggel, kérjük ezt Tőle!