Úrnapja – Lk 9,11-17 – Jézusnál keresünk-e felüdülést?
A mai ünnep tartalmát Pál apostol fogalmazza meg a szentleckében: „Urunk Jézus azon az éjszakán, amikor elárulták, fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem, amely értetek adatik! Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” A vacsora után ugyanígy fogta a kelyhet is, és így szólt: „Ez a kehely az újszövetség kelyhe az én véremben. Valahányszor isztok belőle, tegyétek ezt az én emlékezetemre!” Ma tehát Krisztus Szent Testét és Vérét ünnepeljük, mint minden szentmisében.
Az mai evangéliumban Lukács a kenyérszaporítás csodáját úgy írja le, mint az Eucharisztia adásának az előképét. Jézus áldást mond, majd megtöri a kenyeret, hogy mindenkihez eljusson, hogy mindenki kapjon belőle. Olyasmit tesz, amit később az utolsó vacsorán, vagy ami minden szentmisében történik az egész világon minden nap a világ végéig.
Jézus az Atya nevében terít asztalt azoknak, akik követik Őt. A puszta magányában, a közelgő éjszakában a legtöbbet adja, amit ember kaphat. Ezzel az Istennel való közösség kezdődik meg az ember számára, valamint ez folytatódik minden nap a világ végéig. Ez a mai evangélium legfontosabb mondanivalója. Az Eucharisztia Jézus létmódja, az Atya ajándéka.
Jézus ezt akarta nyújtani tanítványainak, amikor „egy magányos helyre vonult” velük. Csakhogy a nép is kereste Őt. Jézus pedig „szívesen fogadta őket”.
Jézus soha senkit nem küldött el, még akkor sem, ha rosszkor keresték Őt. Nikodémus éjnek idején jött hozzá, mert nem akarta, hogy felismerjék őt. Nem gondolt arra, hogy Jézusnak is szüksége lenne éjjeli pihenésre. Jézus szívesen fogadta őt. A rossz hírű nő egy farizeus házába jött Jézus után. Nem gondolt arra, hogy ezzel megbotránkoztatja a farizeus Simont, Jézust pedig rossz hírbe hozza. Jézus az alkalmatlankodó nőt is szívesen fogadta. Így tett a mai evangéliumban szereplő nagy tömeggel is, jóllehet Ő is éhes volt, valamint fáradt.
Jézus ura a lehetetlennek tűnő helyzeteknek is. Arra bíztatta a tömeget, hogy helyezzék kényelembe magukat. A tanítványoknak pedig meghagyta, hogy „Telepítsétek le őket ötvenes csoportokban”! Kezébe vette a dolgok irányítását! Aztán a tanulság levonása érdekében még egy kis többletmunkát is adott nekik. Rájuk bízta a maradékok összegyűjtését, hogy megtapasztalják, hogy mindenkinek bőségesen jutott.
Mindnyájunknak szükségünk van pihenésre, testi-lelki felüdülésre, amit Jézus nekünk is meg akar adni. Minket is szívesen fogad, bárhol vagy bármikor keressük Őt. Az Eucharisztiában a nap 24 órájában kész fogadni minket, akár bűneinkkel együtt is.
Ha Jézussal együttműködünk, akkor megoldódnak a lehetetlennek tűnő helyzetek is. Mert Ő (ígérete szerint) „vándorlásunk társa lett”. Velünk akar lenni nem csupán az úrnapi körmenetben, hanem a munkánkban, ügyes-bajos dolgainkban, valamint a pihenésünkben is.