Húsvét 7. hete, csütörtök – Jn 17,20-26
Mit teszünk azért, hogy megvalósuljon az az egység, amelyért Jézus az utolsó vacsorán imádkozott?
A mai evangéliumban Jézus főpapi imájának befejező részét olvashatjuk, amely az utolsó vacsorát követő búcsúbeszéd végén hangzott el. Érdemes felidézni, hogy az utolsó vacsora megkezdése előtt Jézus megmosta a tanítványok lábát, mellyel példát adott arra, amiről később beszélt, hogy mi is úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket.
Jézus szerint köztünk is lehetséges az a természetfölötti egység, amely az Atya, valamint a Fiú között fennáll. Ezt Jézus így fogalmazta meg: „egy legyenek, amint mi egy vagyunk”. Ennek az egységnek a megtapasztalása korán átment a hívő közösség életébe. János apostol már azt írta, hogy: „Mi ugyanis az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben” (1Jn 1,3).
Nyilvánvaló, hogy a magunk erejéből nem jöhet létre közöttünk olyan jellegű szeretet-közösség, amely az Atya, valamint a Fiú között van (az egymásnak való teljes odaadás, egymás teljes elfogadása). Egyedül a Szentlélek, a Szeretet Lelke tudja megvalósítani az emberek között az Atya és a Fiú kapcsolatához hasonló mi-közösséget. Ezért amikor Jézus az ilyen egységért imádkozott, akkor valójában a Szentlélek kiáradásáért imádkozott. Ha tehát azt akarjuk, hogy a Jézus által kívánt, illetve kért igazi egység megvalósuljon, akkor nekünk is a Szentlelket szükséges kérni, majd pedig befogadni, Vele szükséges együttműködni, hogy így megvalósuljon az egymásért minden áldozatra kész szeretetből fakadó egység. Ez az egység lesz aztán az ismertető jegye, továbbá bizonyítéka (kritériuma) a világ előtt is annak, hogy a mi Egyházunk valóban Krisztus Egyháza.
Szükséges szembesülnünk azzal is, hogy mi vezetett a nagy egyházszakadásokhoz 1000 évvel ezelőtt (1054-ben), aztán 500 évvel ezelőtt (1517-ben). Bizony, a szolgáló, áldozatos szeretet hiánya, a hatalomvágy, valamint az önzés. Ebből következett a pápa, a püspökök, valamint a papság tekintélyének elvetése, az utóbbi folyományaként pedig a szentmisének, a bűnbánat szentségének, továbbá Szűz Máriának, illetve a szentek tiszteletének az elvetése.
Egység ott tud megvalósulni, ahol a hívekben él az Atyának, valamint a Fiúnak az egymás iránti kölcsönös szeretete, illetve Krisztus tanításának teljes elfogadása.
Ahogyan Krisztus elfogadása nélkül nem lehet béke a világon semmilyen szinten, ugyanúgy a Szentháromság életének megélése nélkül sem jöhet létre az egység.
Kérjük tehát, illetve fogadjuk be a Szentlelket, hogy az Ő közreműködésével megvalósuljon köztünk a Jézus által kívánt egység!