Évközi 10.vasárnap – Ter 3,9-15; Mk 3,20-35
Tudjuk-e, hogy bűnbánat nélkül nem számíthatunk Isten irgalmára?
A mai evangéliumban olvasható az egész Szentírás legfélelmetesebb kijelentése, hogy minden vétek bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot. Tettének lenyomata örökre megmarad. Annyira megrendítő Jézusnak ez a kijelentése, hogy a legtipikusabb eseteket felsorolom, amelyektől szükséges óvakodnunk:
Isten irgalmában való vakmerő bizakodás- Isten kegyelmének kétségbe vonása (kétségbeesés)
- A megismert igazsággal való szembehelyezkedés
- Isten irgalmának mástól való irigylése
- Üdvös intések ellenére való megátalkodás
- A megátalkodottságban való tudatos és végleges megmaradás.
Minthogy Isten végtelenül irgalmas, Ő nem függeszti fel a megbocsátást. Isten (Aki azt kéri tőlünk, hogy hetvenszer hétszer bocsássunk meg, vagyis végtelen sokszor) nem szűnik meg felajánlani az irgalmasságot. A felsorolt vétkek az Istent megtagadó, illetve elutasító gőgből fakadnak. Az ilyen ember nem akarja elfogadni Isten irgalmát (mint Júdás, aki tudatában volt tettének). Önmagát zárja ki az üdvösségből, aki ezeket elköveti. Isten nem üdvözíti azt, aki nem akar üdvözülni.
Ha megpróbáljuk felmenteni magunkat a felelősség vállalás alól, ez a Szentléleknek való ellenállás, az üdvösség elutasítása, menetelés a kárhozat felé.
Egy tanmese szerint megkérdezték a Sátántól, hogy milyen fegyverekkel rendelkezik. Elmenve a bemutatóra, megszemlélték a Sátán fegyvereinek arzenálját. Köztük volt a hatalomvágy, a félelem, a harag, a gyűlölet, az irigység, a gőg, a kapzsiság, a féltékenység, a hazugság, az élvezetvágy, a bujaság, stb. A végére tartogatta a hatékonyabb fegyvereit. Ezek voltak a Szentlélek elleni bűnök. Legutoljára a leghatékonyabb fegyverét mutatta meg. Azt mondta: „Ha ezt bevetem, a legerősebb lelkek ellenállását is megtöröm, a győzelmem biztosítva van”. Ez volt az elkeseredés.
Nemcsak az egyének, hanem közösségek, valamint a nemzetek életében is vannak olyan helyzetek, amikor látszólag minden ok megvan az elkeseredésre. Ne feledjük, hogy keresztény élet velejárója a küzdelem. De a küzdelemben nem vagyunk magunkra hagyva, velünk van a Szentlélek. Ez akkor is így van, amikor elesünk, sőt úgy tűnik, hogy végleg legyőzött minket a gonosz lélek. Krisztus erejéből a vesztesnek tűnő állásból is lehet győzni. Higgyünk a Szentlélek segítségében!
Madách az Ember tragédiájában azt írta, hogy: „az élet értelme a küzdés maga”. Majd később az Úr mondja: „Mondottam: Ember! Küzdj és bízva bízzál!” Vállaljuk a küzdést, Isten segítségében, valamint irgalmában bízva! Ha megbánjuk vétkeinket, akkor Isten megbocsát. Soha ne adjuk fel! Bízzunk abban, hogy Isten mindig velünk van!
Ő üdvözíteni akar minket!