Húsvét 7. hete, csütörtök – Jn 17, 20-26
Mit teszünk azért, hogy megvalósuljon az az egység, amelyért Jézus az utolsó vacsorán imádkozott?
A mai evangéliumban Jézus főpapi imájának befejező részét olvastuk, amely az utolsó vacsorát követő búcsúbeszéd végén hangzott el. Érdemes felidézni, hogy az utolsó vacsora megkezdése előtt Jézus megmosta a tanítványok lábát, mellyel példát adott arra, amiről később beszélt, hogy mi is úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket.
Jézus szerint köztünk is lehetséges az a természetfölötti egység, amely az Atya, valamint a Fiú között fennáll. Ezt Jézus így fogalmazta meg: „egy legyenek, amint mi egy vagyunk”. Ennek az egységnek a megtapasztalása korán átment a hívő közösség tudatába. János apostol már azt írta, hogy: „Mi ugyanis az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben” (1Jn 1,3).
Nyilvánvaló, hogy a magunk erejéből nem jöhet létre közöttünk olyan jellegű szeretet-közösség, amely az Atya, valamint a Fiú között van (az egymásnak való teljes odaadás, egymás teljes elfogadása). Egyedül a Szentlélek, a Szeretet Lelke tudja megvalósítani az emberek között az Atya és a Fiú kapcsolatához hasonló mi-közösséget. Ezért amikor Jézus az ilyen egységért imádkozott, akkor valójában a Szentlélek kiáradásáért imádkozott. Ha tehát azt akarjuk, hogy a Jézus által kívánt, illetve kért igazi egység megvalósuljon, akkor nekünk is a Szentlelket szükséges kérni, majd pedig befogadni, Vele együttműködni, hogy így megvalósuljon az egymásért minden áldozatra kész szeretetből fakadó egység. Ez az egység lesz aztán az ismertető jegye, továbbá bizonyítéka (kritériuma) a világ előtt is annak, hogy a mi Egyházunk valóban Krisztus Egyháza.
Szükséges szembesülnünk azzal is, hogy mi vezetett a nagy egyházszakadásokhoz 1000 évvel ezelőtt (1054-ben), aztán 500 évvel ezelőtt (1517-ben). Bizony, a szolgáló, áldozatos szeretet hiánya, a hatalomvágy, valamint az önzés. Ebből következett a pápa, a püspökök, és a papság tekintélyének elvetése, az utóbbi folyományaként pedig a szentmisének, a bűnbánat szentségének, továbbá Szűz Máriának, illetve a szentek tiszteletének az elvetése.
Egység ott tud megvalósulni, ahol a hívekben él az Atyának és a Fiúnak az egymás iránti kölcsönös szeretete, valamint Krisztus tanításának teljes elfogadása.
Ahogyan Krisztus elfogadása nélkül nem lehet béke a világon semmilyen szinten, ugyanúgy a Szentháromság életének megélése nélkül sem jöhet létre az egység.
Kérjük tehát, illetve fogadjuk be a Szentlelket, hogy az Ő közreműködésével megvalósuljon köztünk a Jézus által kívánt egység!