Nagyböjt 4. hete, hétfő – Jn 4,43-54
Hiszünk-e abban, hogy Isten a lelki halálból új életre tud támasztani minket?
Húsvét ünnepéhez közeledve a nagyböjti evangéliumok fokozatosan felkészítenek minket Jézus feltámadásának csodájára, illetve annak elfogadására, hogy Istennek hatalmában áll megújítani életünket.
Lélekben kövessük a mai evangéliumban szereplő királyi tisztviselőt, aki felkelt halálosan beteg fia ágya mellől, majd pedig nekivágott annak a kb. 26 km-es útnak, amely Kána és Kafarnaum között van, hogy utolsó reményként Jézushoz forduljon segítségért!
A királyi tisztviselő fiának meggyógyítása, valamint annak története a mi hitünk keletkezésének, illetve fejlődésének fokozatait mutatja be.
Hasonlít a történet a kafarnaumi százados szolgájának meggyógyításához (vö. Mt 8,5-13), de nem azonos azzal. Máté ugyanis a százados szerénységét hangsúlyozza, aki hitt abban, hogy Jézus a távolból is képes meggyógyítani a szolgáját, ezért Jézus megdicséri a százados hitét. A mai evangéliumban viszont a tisztviselő kérleli Jézust, hogy sürgősen menjen hozzá, és úgy gyógyítsa meg a fiát: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a fiam”. Jézus ezért kifogásolja hitének gyengeségét: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek”.
A tisztviselő hitének gyengesége abban mutatkozott meg, hogy Jézust mindenképpen el akarta vinni beteg fiához. Nem gondolt arra, hogy Jézus ereje nem csupán közelről, nemcsak az érintésen keresztül hat.
Ugyanakkor Jézus szava lehetett olyan próbatétel is, amely alkalmas volt annak a hitnek a megerősítésére, hogy Ő azért jött, hogy életet adjon: „»Menj csak! Fiad él.« Hitt az ember Jézus szavának, és elment”.
Valamilyen hit már akkor is volt a tisztviselőben, amikor előzőleg hallott Jézusról. Amikor pedig meggyőződött fia meggyógyításának a csodájáról, ez a hit lett teljesebb. Ezt már át tudta adni hozzátartozóinak is. A csoda hatása az lett, hogy: „hitt ő maga, és vele egész házanépe”.
A húsvéti beszámolókban, valamint a tanúságtételeknél majd látni fogjuk, hogy akik találkoztak a halálból feltámadt Jézussal, azokban felébredt, illetve megerősödött a hit. Ha hiszünk abban, hogy Jézusnak hatalma van a bűnök megbocsátására, a szentgyónásunk által pedig megtapasztaljuk magunkban Jézusnak az új életre támasztó isteni erejét, akkor mi is eljutunk a húsvéti hitre. Mert a lelki halálból feltámadni semmivel sem kisebb csoda, mint a testi halálból való feltámadás.
Adjunk lehetőséget Istennek arra, hogy a szentgyónásban minél többször megtapasztalhassuk a lelki halálból az új életre való feltámadás örömét!