Nemzetközileg példátlan, hogy egy nemzet részéről királyságának beavató koronáját ilyen tisztelet övezze. Mitől is szent a Szent Korona?
Az általánosabban ismert magyarázat mellett, most egy kevésbé ismert összefüggést fogok ismertetni – természetesen igen röviden.
A közismertebb szentségi eredet II. Szilveszter pápa apostoli koronaadományozásához, majd Szent István királyunk felajánlásához kötődik: 1038 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján az államalapító Fehérvárott a Mennybe emelt Szűz Mária templomában országát a korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. A misztikus magyarázat alapján ezzel egy szerződést hozott létre az Ég és a Föld között, amely Magyarországot Szűz Mária birodalmává tette, úgy, hogy ezen földi hatalmak ne változtathassanak. Eszerint Magyarország tehát Mária országa, a Regnum Marianum, ahol a Szent Korona az ő szuverenitását erősíti meg.
Szintén Szent István az, aki még 1027-ben Imre fiához írt Intelmeiben az égi és földi korona összekapcsolásával fia kötelességévé teszi a katolikus hit megtartását. S lám, nincsenek véletlenek, az Árpád-háziak alatt jő elő egy másik példátlan szál.
Szűk 200 évvel később II. András királyunk is részt vett az ötödik keresztes hadjáratban, 1217-18-ban főleg mai libanoni és szír területeken vezetve csapatait. A hadjárat másik részeként nyugat-európai keresztesek, táborukban Assisi Szent Ferenccel a Nílus–deltában indítanak támadást az egyiptomi szultán ellen. Változatos eredményű küzdelem, és egy Assisi Szent Ferenc és a szultán közötti személyes találkozót követően a hadjárat a keresztesek vereségével és visszavonulásával végződik, Jeruzsálem vágyott visszafoglalásának lehetősége ekkor veszik el örökre. A magyar király és Assisi Szent Ferenc személyesen nem találkoznak, időben és térben a hadjárat különböző szakaszaiban vesznek részt. Ugyanakkor II. András az egyetlen európai uralkodó, aki ebből a háborúból seregét épségben és jelentős vereség nélkül vezeti vissza hazájába. Amikor értesül a nyugatiak egyiptomi kudarcáról, a keresztény világ Jeruzsálem iránti vágyát is kifejezvén felveszi a Jeruzsálem uralkodója címet, amit onnantól minden magyar király visel, és amely címet a magyar királyság későbbi fennállása során, több mint 680 éven át, egyetlen más keresztény uralkodóház sem vitatott el királyainktól. Ekként válik a magyar korona a jeruzsálemi királyság koronájává is, így válik a magyar korona krisztusivá is, még inkább szent jelképpé magasztosodva. A sacra corona, a szent korona kifejezés legkorábbi fennmaradt említése 1256-ból való, azaz az uralkodását elsőként jeruzsálemiként is megkezdő IV. Béla országlása alatt.
Amikor az I. világháború részeként osztrák-magyar csapatok is részt vesznek a szövetséges Török Birodalmat támogatva a palesztinai hadműveletekben, Ferenc József 1916 november 21-i halálát követően, Jeruzsálemben tartózkodó csapataink, mint jeruzsálemi királyért is mondanak gyászmisét az elhunyt lelki üdvéért.
Ennek tükrében válik értelmezhetővé és megalapozottá a Szent Korona egységes ikonográfiai programja párba állított szentekkel, apostolokkal és angyalokkal. Általuk üzenettel rendelkezik: először is hitünkkel, múltunkkal és életünkre vonatkozó iránymutatással kapcsolatban. A Szent Koronánk küldetése az ábrázolt személyeken keresztül, hogy fogadjuk be a fényt, a jót Jézus Krisztus által, küzdjük le a rosszat mint Szent György a sárkányt, higgyünk az Apostolok példája nyomán és adjunk önzetlenül és összefogva egymással, mint a szent gyógyító ikerpár Kozma és Damján. Ezzel a múlttal, kifejező szimbolikával és jelentéstartalommal koronánk minden téren egyedülálló Európában és a világon is.
Kohári Nándor
Fotók: Kerekes Balázs – Korona-másolat megáldása – Szeged, Alsóváros Ferences Templom, 2024. ápr. 28.
