Szeptember 10. Évközi 23. hét, kedd

Évközi 23. hét, kedd – Lk 6,12-19

Törekszünk-e élő kapcsolatra külön-külön is a Szentlélek révén az Atyával, illetve Jézus Krisztussal?

Jézus azért jött, hogy bevonjon minket az Atyával való kapcsolatába, hogy mi is közösségben legyünk az Atyával, valamint Vele a Szentlélekben.

Jézus tudatában volt annak, hogy nyilvános működésének megkezdése után nem sok ideje marad arra (mindössze három év), hogy tanítását elmondja, valamint üdvözítés művét elindítsa. Ezért nem kapkodva, de nem is halogatva olyan tanúkat igyekezett kiválasztani, akik nem csupán tanítását adják tovább, hanem az üdvözítés művét is tovább tudják folytatni.

Jézus tudatában volt annak is, hogy nagy jelentőségű döntést hoz, mert a választottak működése az egész emberiség jövendő sorsát befolyásolja. Azt is tudta, hogy a kiválasztásban nem dönthet egyedül, hiszen a kiválasztottakat szükséges majd bevonnia az Atyával való szeretet-kapcsolatba. Ezért meg akarta beszélni az Atyával is a választását, valamint az Ő áldását is akarta kérni jövendő Egyházára. Mivel az ő élete is az Atyától származik, ezt a kapcsolatot a maga részéről imádsággal is ápolta. Lukács evangélista lejegyezte, hogy Jézus az egész éjszakát imádságban töltötte.

Jegyezzük meg, hogy Jézus választása a kiválasztott tizenkét ember számára is nagy jelentőségű esemény volt, mert ettől kezdve az ő életvitelük is teljesen megváltozott. További életükben éjjel-nappal a legszorosabb kapcsolatban voltak Jézussal. Az evangélium nem hallgatja el, hogy a tizenkettő közé egy későbbi áruló is bekerült, aki mégsem akarta, hogy megváltozzon az élete, illetve szorosan (egységbe!) kapcsolódjék Jézussal, valamint a tanítványok közösségével.

Három gyűrű képződik Jézus körül. A középpont Ő maga, Akiből gyógyító, valamint tanító erő árad. Köréje gyűlnek az új nép atyái, akik részesülnek az ő erejében, lelkében, akiknek az lesz a küldetésük (mint az egész Egyházé is), hogy az egész emberiséget vonják be az Atya imádásába.

Aztán az apostolok körül csoportosulnak azok a tanítványok, akiket Jézus szava megérintett, majd elhívott, vagyis a bővebb tanítványi kör. Őket pedig a harmadik kör, a néptömeg veszi körül, amelyet az apostolok majd szintén Jézus életközösségébe kapcsolnak. Mert igazi gyógyulást egyedül a Jézussal való életközösség ad.

Minden azon múlik, hogy milyen a Krisztussal való kapcsolatunk. Általa kapcsolódunk az Atyához, de egymáshoz is. Az Atyával, a Krisztussal, illetve az egymással való kapcsolat ápolásának pedig a legfontosabb eleme az egyéni, valamint a közös imádság. A három isteni személlyel való kapcsolatunk az imádság által valósul meg.

Az Egyház közösségének legfontosabb imája a szentmise, valamint a közös zsolozsma. Természetesen ez önmagában nem elég. Az egyéni, személyes imára is szükség van, ahogyan Jézusnak is. Az imádságainkban kérünk (és kapunk is) megvilágosítást, illetve erőt, hogy folytatni tudjuk Jézus üdvözítői munkáját.