Évközi 23. hét, szombat – Lk 6,43-49
Értjük-e, mit jelent Jézusnak az a kijelentése, hogy: „a szív bőségéből szól a száj”?
Jézus először részletesen elmagyarázta, hogy: „Minden fát gyümölcséről lehet megismerni.” Utána beszélt a szív gyümölcseiről, hogy: „A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív bőségéből szól a száj.”
Ha Krisztusra építünk, és ha úgy fejlődünk, hogy Krisztus élete növekedik bennünk, ha Vele együtt működünk, akkor tudunk jó gyümölcsöket teremni, illetve bőséges termést hozni. Ő megmondta: „nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5). A mai evangélium szerint Jézus tanítása csak akkor válik életünk szilárd alapjává, ha nemcsak hallgatjuk azt, hanem tettekre is váltjuk. Az élet megpróbáltatásait csak így tudjuk átvészelni.
A Példabeszédek könyve is figyelmeztet, hogy „Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert belőle indul ki az élet!” (Péld 4,23). Minden már ott kezdődik, hogy vigyázunk-e a szívünkre (gondolatainkra, érzelmeinkre és vágyainkra). Vigyázunk-e arra, hogy milyen gondolatokat, illetve képeket engedünk be fülünkön, illetve szemünkön keresztül a szívünkbe, hogy ott megtelepedjenek és fejlődjenek?
Jézus tanítását őrizzük a szívünk közepében, és éljünk szerinte!