Évközi 22. hét csütörtök – 1Kor 3,18-23, Lk 5,1-11
Kérjük-e, illetve igénybe vesszük-e Isten segítségét?
Iskoláinkban már megkezdődött a tanítás. Bizalommal fordulunk a Szentlélekhez, akinek hét ajándéka közül különösen hármat, a bölcsesség, az értelem, valamint a tudomány ajándékait kérjük a tanulóink, illetve az oktatóik részére.
A mai szentleckében Szent Pál apostol a Korintusban élő híveknek a bölcsességről ír. A bölcsesség olyan erény, amely képessé teszi az embert arra, hogy mindent a célra irányítson. Kétféle bölcsesség van. 
Az evilági bölcsesség csupán ideiglenes célokat akar elérni (karrier, pénz, egészség, stb). Az igazi bölcsesség célja az örök élet.
Szent Pál az evilági bölcsességet szembeállítja a kinyilatkoztatott igazsággal. Mindent az utóbbinak szükséges alárendelni. Az olyan evilági bölcsesség, amely nem visz közelebb Istenhez, az örök élet szempontjából oktalanságnak is mondható.
Minden eszközt, illetve minden emberi erőt az örök életünk szolgálatába szükséges állítanunk. Azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az örök élet elnyerésére minden emberi bölcsesség kevés. Ezért van szükségünk a Szentlélek segítségére. Ha együttműködünk Istennel, akkor fáradozásunk nem lesz eredménytelen.
Az evangélium arról szól, hogy Jézus Péter csónakjából tanít. Ezt követi a csodálatos halfogás, majd az első három tanítvány meghívása.
A meghívásnak való engedelmesség belátás nélküli hitet kíván, mint Ábrahám, valamint a Boldogságos Szűz esetében. Isten azután a hitet jeleivel is támogatja. Péter nem kíván jelet, tehát megkapja. Olyan jelet kap, amely életéhez, értelméhez, illetve a hivatásához illik. Mivel Péter engedelmeskedett, megtörtént a csoda, rendkívül sok halat tudtak fogni.
Péter érezte, hogy egy szent emberrel van dolga, akihez méltatlannak érezte magát. Ezért mondta, hogy „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” Ha Isten előtt elismerjük gyarló voltunkat, akkor Ő magához emel minket.
A halfogás csodája már előre mutat az Egyház életére is. A csoda azt is jelzi, hogy az Egyház lelki működése nem lesz hiábavaló. Az igehirdetésnek lesz gyümölcsöző visszhangja a lelkekben. Az eredményt azonban nem szabad magunknak tulajdonítanunk, hanem Krisztus erejének.
Fontos körülmény az is, hogy Jézus éppen Péter csónakjából tanít. Később Jézus világosan kifejezte, hogy Péterért, valamint az ő megbízatásáért felelősséget vállal.
Kérjük a Szentlélek segítségét, valamint bízzunk Jézusban, hogy Isten ereje kísérje, valamint tegye eredményessé a munkánkat!