Húsvét 4. Jó Pásztor vasárnapja – Egyben a Hivatások Világnapja is ApCsel 4, 8-12; 1Jn 3,1-2; Jn 10,11-18
Jézus felszólítását követve kérjük: „az Aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Ezen kívül imádkozzunk élő lelkipásztorainkért, valamint elhunyt lelkipásztoraink üdvösségéért is!
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy vajon mi jó pásztorai vagyunk-e a ránk bízottaknak?
Hogy milyen a jó pásztor, azt Jézus példájából, illetve a mai evangéliumból tanulhatjuk meg.
„A jó Pásztor életét adja a juhokért”. A Jézus iránti bizalmunk alapja az ő irántunk való végtelen szeretete. Ezt azzal bizonyította, hogy életét adta értünk. Nem pusztán a földi életét, hanem az isteni életét is nekünk adja.
Jézus azt mondja: „Ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem”. Ez kölcsönös ismeretet jelent. Nem csupán Jézus ismer minket, hanem nekünk is egyre jobban szükséges megismernünk Őt.
Tudjuk, hogy Jézus az Atyától kapott juhait Péterre, továbbá az ő utódaira bízta. Az ő közvetítésükkel a Szentlélek által kapcsolatba kerülhetünk a feltámadott Krisztussal, valamint az Atyával, illetve megerősödhetünk a Velük való személyes kapcsolatunkban. Krisztus egyetlen áldozatát a papok képesek bemutatni, melynek gyümölcseként Krisztus testét és vérét vehetjük magunkhoz. Ezáltal is megerősödhetünk a Jézussal való személyes kapcsolatunkban, sőt egységre juthatunk mindhárom Isteni Személlyel: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,23).
„Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók”. Ez azt jelenti, hogy a végcél nem a Katolikus Egyház, sem az Ortodox, sem akármilyen más gyülekezet, hanem az Atya országa. A legfőbb Pásztor maga az Atya. Így lehet Jézus egyben az Isten Báránya is.
Azt is mondja Jézus, hogy: „Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet… Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda”.
Jézus nemcsak egykor a kereszten adta oda értünk az életét, hogy megváltson, hanem mindennap adni akarja. Az a hivatásunk, hogy befogadjuk a Jézus által nekünk adott életet, mi pedig adjuk oda életünket Neki, hogy rajtunk keresztül adhassa magát szeretteinknek. Ha Jézust igazán követni akarjuk, akkor az ő jó pásztori lelkületét nekünk is szükséges gyakorolnunk.
Elsősorban a ránk bízottaknak adjuk életünket! De irgalmassággal segítsük az elesetteket, a magukra maradottakat, a kitaszítottakat, a szegényeket, a betegeket is. Jézus azt fogja számon kérni az utolsó ítéletkor, hogy jó pásztorként gondosan legeltettük-e az ő bárányait, akiket ránk bízott.
Kérjük Jézust, a jó Pásztort, segítsen minket, hogy jó pásztorai lehessünk a ránk bízott juhainak, mint jó bojtárok, mert így üdvözülhetünk!