A Magyar Nemzetőrség Országos Szövetségének szervezésében a SZENT KORONA hiteles másolatának ünnepélyes felszentelése lesz templomunkban április 28-án, vasárnap a 9 órai szentmise keretében, melyet Gyulay Endre nyugalmazott püspök atya vezet majd.
Ápr. 28-a egyben szeretett templomunk történetének is igen jelentős napja, hiszen (szegedi látogatása alkalmával) Mátyás király napra pontosan 555 évvel ezelőtt kezdte meg templomunk újjáépíttetését.
MÁTYÁS KIRÁLY IGEN SZERETTE SZEGEDET ÉS A FERENCESEKET
555 éve, hogy Mátyás király megkezdte a szegedi Mátyás-téri Mátyás templom újjáépitését
Hunyadi Mátyás 1443. február 24-én született Kolozsvárott. Apja, Hunyadi János erdélyi vajda. Mátyás elsősorban anyja, Szilágyi Erzsébet mellett nevelkedett, mivel apját a háborúk és az ország kormányzása kötötte le. Szilágyi Erzsébet a politikában csak keveset vett részt, viszont gondos gazdaként irányította a hatalmas Hunyadi-birtokokat és nevelte gyermekét.
Szeged volt az a város, ahol 1458. január 12-én Mátyást királynak jelöltek a rendek.
1464. március 29-én Mátyás királlyá való koronázása komoly gondot okozott, mert a magyar szokásjog szerint csak az volt a törvényes uralkodó, akit Szent István koronájával Székesfehérvárott az esztergomi érsek koronázott meg. A Szent Korona azonban III. Frigyes birtokában volt. Azonban a koronázást szervezők a koronázás pótlására végül egy gondosan kidolgozott ceremóniát hajtottak végre: Mátyás megerősítette a magyarországi zsidók, a polgárok és a nemesség jogait valamint az egyházi szabadságot és ezáltal az ország törvényes uralkodója lett.
Mátyás uralkodása kezdetén visszaverte a különböző szövetségek támadásait. Célja volt egy erős magyar központosított rendi monarchia megteremtése. Ennek érdekében megnövelte több, már működő hivatal (kancellária, kincstartóság, felsőbíróság) szerepét az államügyek irányításában. A kincstár számára biztosította a vám- és adószedés (kapuadó) jogát, a bányák és a pénzverés jövedelmét. A megnövekedő királyi jövedelmekből pedig állandó zsoldos hadsereget szervezett. Külpolitikájában is elsődleges célja egy erős magyar birodalom megteremtése (Horvátország, Szilézia, Stájerország, Karintia elfoglalása), amely sikerrel veheti fel a harcot a Török Birodalommal szemben. Támogatta az ipar és kereskedelem fejlődését. Udvara európai méretekben is a reneszánsz kultúra egyik központjává válik. Feltűnő az a rendkívüli ragaszkodás, amelyet a szegediek a Hunyadi-ház iránt minden időben tanúsítottak. Ugyanakkor páratlanok azok a kegyelmek is, amelyekkel Mátyás király Szeged polgárait elhalmozta, hogy a város nagyságát és jólétét növelje.
Mátyás trónra lépésekor az Alföldön már nagy kiterjedésű birtokai voltak a Hunyadi családnak, többek között Békés-Csongrád vármegye területén.
Szeged is Hunyadi birtok volt. A Hunyadiak alatt úgyszólván Szeged az ország központja, a legfontosabb események színhelye.
Mátyás király az 1458. augusztus 16-i, Budán kelt oklevelében az egyházkegyúri jogokról szólt. Megerősítette a szegedi polgárokat szabad plébánosválasztási (“Hogy az plébánosságot szabadon azkinek akarják annak agyják Szegedön”) és az ispotályok irányítását végző magisztrátus választási jogukban.
1. A király 1458 végén országgyűlést is tartott Szegeden. Ekkor határozta el a bandériumok rendszeresítését a hadseregben.
2. Az 1459. január 20-án, Szegeden kelt diplomájában Mátyás engedélyezi az alszegedieknek, hogy a Boldogságos Szűz kolostora előtt szerdánként szabad hetivásárt (“fórum’ebdomadale liberum … ante claustruiri beate Marié virginis”) tartsanak ugyanazokkal a jogokkal és kedvezményekkel, mint minden más királyi városban.
3. Mátyás király 1462-ben ismét huzamosabb ideig tartózkodott Szegeden. Július végén érkezett ide, s hadait rendezve, augusztus közepén indult a törökök elleni sikeres hadjárat folytatására.
4. 1465. január elején Mátyás megint Szegeden időzött, ahol a főpapokkal és a főurakkal, közöttük Janus Pannonius pécsi püspökkel, Szécsi Dénes esztergomi érsekkel, Ország Mihállyal a török elleni hadjárat ügyében királyi tanácsokat tartott.
1469. október 6-án kelt kiváltságlevelében Mátyás király megengedte, hogy a szegediek használják legeltetésre a Duna-Tisza közi pusztákat. Mátyás számos kiváltságlevelet adott Szeged városának.
5. 1465. október 25-én Mátyás országgyűlést tartott a ferences templom kertjében, és ekkor történt meg, hogy Mátyás hatvanezer aranyat érő királyi palástját egy fagyoskodó szerzetesnek adta. A 824 szem igazgyönggyel ékesített, hernyóselyembrokátból készült palástot ma is a szegedi ferencesek kolostorában őrzik.
A krónika szerint: Szeged ismét falai közt üdvözölte kedvelt királyát, aki a templomban megjelenve sajnálattal tapasztalta, hogy az isteni tiszteletet végező ferencesen nem igen jeles kazula vagyon, azért is mindjárt offerendára méne és mikoron megkerülte volna szent oltárt, mindjárt levoná az ő felső ruháját és az oltárra offerálá azt, hogy kazulát csináltassanak belőle. Becsülték vala pedig azt a ruhát hatvanezer forintra.
A ferences rend egy római katolikus szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc (1182. január 12. – 1226. október 4.) alapított 1209-ben. Neve latinul: Ordo Fratrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), kolduló rend. Magyarországra a ferencesek Bosznián keresztül érkeztek és viszonylag gyorsan megtelepedtek a királyság minden részében. Szegedre a szerzetesek 1301-ben érkeztek. Első templomuk a Szent Péter-templom lehetett. A ferencesek ezt a késő román stílusú épületet teljesen újjáépítették. A templom valószínűleg egyben kórház is volt. Ezt a támpillérek nélküli épületet erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén.
Majd következett a harmadik építési periódus:
6. A király 1469. április 28-én érkezett Szegedre és ekkor kezdődtek meg az építési munkák is, mikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt 
lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egy időben indult meg a torony építése is, és épült meg a sekrestye is, valamint a hajót újraboltozták. A király az építkezést életében nem tudta befejezni, ezért a szegedi polgárok segítségével fejezték be – a szentély tetőpárkányzatánál elhelyezett tábla szerint – 1503-ban. A szegedi Mátyás-templom Szeged egyik legidősebb, legrejtélyesebb épülete.
Mátyás uralkodása alatt mind a város, mind a vár a király kezén volt. Uralkodásának vége felé, Corvin János öröklését biztosítandó, sorra átadta törvénytelen fiának a királyi várakat,
így Szegedet is.