Húsvét 6. hete, szombat – Jn 16,23-28
Mit tartunk a legfontosabbnak, amit Jézus nevében kérhetünk az Atyától?
Jézus többször biztatott minket a kérő imára.
A mai evangéliumi részletben azt ígéri, hogy: „Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek”. Azután ezt meg is erősíti: „Kérjetek, és kaptok, hogy örömötök teljes legyen”.
Vajon mi az, amit ha Istentől kérve megkapunk, akkor teljes lesz az örömünk? Egy nagyon értékes tárgy, vagy egy olyan helyzet, illetve állapot, ami után vágyódunk? Szeretteink egészsége, jóléte, vagy bármi itt a földön?
János evangéliumának előző fejezetében segítséget kapunk, hogy mi az, amit legfőképpen a szeretet ajándékát szükséges kérnünk Jézus nevében: „mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást” (Jn 15,16-17).
A Jézus nevében való kérés azt feltételezi, hogy az iránta való szeretetünk olyan mértékű, hogy egységben vagyunk Vele, így azt fogjuk kérni, ami az ő akaratának megfelel. Az ő akarata pedig az, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeret minket, illetve ahogyan Őt szereti az Atya. Ez azonban egyedül a Szentlélek által lehetséges.
Amikor Lukács evangéliumában Jézus a kitartó kérő imára buzdít, a végén megjegyzi, hogy: „mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” (Lk 11,13). Isten nem csupán különféle ajándékokat akar adni, hanem minden ajándékában önmagát akarja adni nekünk, mégpedig egészen, teljesen.
Ahhoz, hogy tudjuk, mit szükséges kérnünk, érdemes megszívlelnünk az idősödő Pál apostol jó tanácsát, amit a római híveknek írt: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal. S Ő, aki a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten tetszése szerint jár közben a szentekért” (Róm 8,26-27).
Idősödő korunkban tapasztalhatjuk, hogy Isten fokozatosan minden földi ajándékát visszaveszi tőlünk, még a legszükségesebbeket is. A végén már csak Ő marad meg nekünk. Ezért a legszükségesebbet, az üdvösséget érdemes kérnünk Tőle magunk, illetve szeretteink számára.
Jézus nevében az lehet a legfőbb kérésünk az Atyától, hogy az Atya irántunk való szeretetét méltó módon tudjuk viszonozni. Azt is érdemes kérni, hogy az ő szeretetét tovább tudjuk adni azoknak, akiknek Ő általunk akarja tovább adni.