December 25. ünnepi mise – Jn 1,1-18
Mit jelent számunkra karácsony ünnepe?
A karácsonyt akkor ünnepeljük helyesen, ha nem csupán Jézusnak a 2 ezer évvel ezelőtti születését ünnepeljük, hanem azt is, hogy azóta megszülethet mindazokban, akik befogadják Őt.
A mai evangéliumban János azt írja, hogy a megtestesült Igében: „élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága”. Ez azt jelenti, hogy a megtestesült Ige Élet, illetve Világosság. Szent Ágoston ezt így magyarázta: „Az Ige az Atya ölén Igazság és Élet, testet öltve utunkká lett”.
Tovább olvasva a mai evangéliumot: „Az Ige az igazi világosság volt,… hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek”. Ez azt üzeni számunkra, hogy Jézus bennünk akar megszületni. Így tud Isten az ő gyermekeivé tenni minket.
Szent Terézia Benedikta karmelita nővér (Edith Stein) írta: „Ó csodálatos csere! Az emberiség Teremtője, testet öltve magára, megajándékoz istenségével. Ezért a csodálatos tettért jött a világra a Megváltó. Ember gyermekévé lett Isten, hogy az emberek Isten gyermekeivé lehessenek”.
Jézus a biztonságot, a meg nem szűnő reményt, valamint a szeretet örömét hozta el nekünk. Csukjuk be a tévelygéseknek, a gyűlöletnek, a kétségeknek a kapuit! Nyissunk utat a sötétséget legyőző fény, illetve a szeretet előtt! Legyen a mi szívünk Számára a bölcső! Növekedjen bennünk, mit örökös lakásban! Angelus Silezius írta: „Ha Krisztus százszor is születne Betlehemben, elvesznél, hogyha nem jönne el a szívedben”.
Fogadjuk be az Istent, hogy az ő gyermekeiként megkapjuk azt a hatalmat, vagyis azt a küldetést, hogy gyermekei legyünk Istennek, valamint testvérei legyünk azoknak, akik úgy érzik, hogy nincsen senkijük. Segítsünk az Istennek megmenteni minden embert, újjáéleszteni azt a hitet, hogy lehetséges a remény azok számára, akik Istenben bíznak!
Rónay György írja: „Megvallom, néha én is úgy érzem, hogy egyáltalán nincsenek többé a régi értelemben érvényes érveink. Van viszont, minden érvnél érvényesebben, ez a született kicsinyded Jézus. Ez a Gyermek, aki fázik, akinek egy árva rongya sincs, aki mindent tőlünk vár, mindenét tőlünk várja. Akit az öledbe kell venned. De csak úgy veheted öledbe, ha lehajolsz hozzá. A kicsinységéig kicsinyedve, hogy az öledbe vehesd, a karjaidba. Egyebünk nincs. Csak ez a meztelen gyermek, akit fel kell nevelni magunkban. És magunknak… A többi, édes Barátom, süket duma, szellemi zabhegyezés. De ez a Gyermek igazság, évről évre a Szeretet születése”.
A Krisztussal való együtt élés töltse el mindnyájunk szívét túlcsorduló mértékben szeretettel, örömmel, békével, hogy szeretteinknek is bőségesen jusson mindebből! Ne csupán most, az ünnepek alatt, hanem az új év minden napján is, egész életünkben!