Évközi 14. hét, hétfő – Mt 9,18-26
Szoktuk-e kérni Jézustól a hit ajándékát?
Jézus sokszor beszélt a hit fontosságáról. A csodái előtt is általában hitet kért, azután csodával válaszolt a hit megnyilatkozására. Olykor az is elég volt, ha csak a környezetnek volt meg a hite, nem okvetlenül annak, aki gyógyulásra szorult.
Újra olvassuk azt a két csodálatos gyógyulást, amelyről Márk evangélista is beszámolt. A két csoda szereplőjét a súlyos betegségen kívül összekapcsolja a 12 év. Márk, valamint Lukács evangélista is beszámol arról, hogy a beteg asszony 12 év óta sok orvostól sokat szenvedett. Lukács evangélista megjegyezte, hogy Jairus egyetlen lánya, aki mintegy 12 éves volt, a halálán van. Mindkét esetben fontos szerepet kap az érintés. De ezeken kívül mindkét eseményt a hit kapcsolja össze.
Az elöljáró hisz abban, hogy Jézusnak van olyan hatalma, hogy kézrátétele által életet öntsön a lányába. A kézrátétel az ókorban a hatalom, valamint a megbízatás átadásának a jele volt. A beteg asszonynak is a hitét emelik ki az evangélisták, amikor leírják, hogy a beteg asszony úgy gondolja, hogy már attól is meggyógyul, ha csak Jézus ruhája szegélyét érinti. Jézus szava megerősíti az asszony hitét: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított téged.”
Márk leírása szerint Jézus az elöljárót is biztatta: „Ne félj, csak higgy!” (Mk 5,36). Amikor Jézus Jairus házában azt mondta, hogy „a kislány nem halt meg, csak alszik” (Mk 5,39), akkor a halál álmára utalt, s ebből az álomból ébresztette fel a kislányt. Az őskeresztények is álomnak nevezték a halált, mert hittek a feltámadásban. A temető liturgikus neve hálótermet jelent, latinul coemeterium.
Sokan hordozzuk a testi-lelki betegségek terheit. Van, aki már évtizedek óta tudatában van a bajának, másoknál váratlanul derül ki a betegség. Sok emberben még nem tudatosodott, hogy születésünktől kezdve mindnyájan halált okozó sebként kapjuk az áteredő bűnt, amelyet újabb halálos sebek követnek, amelyekből csak Jézus tud meggyógyítani. Kérdés, hogy rádöbbentünk-e már arra, hogy csak Jézus tud segíteni rajtunk?
Higgyünk Jézusban! Ne csak földi életet kérjünk Tőle, hanem olyat amely megmarad az örök életre! Merjünk örök életet kérni Tőle! Hitünk alapján várjuk Jézustól az üdvösséget, amelyet Ő meg is ad nekünk. A 21-22. versben háromszor fordul elő a görög „szoszó” ige, amely a mai evangéliumi részletben a „meggyógyul” jelentést hordozza, de eredetileg „megváltást, üdvözítést” jelent. A „Megváltó” görög neve „Szótér”. Jézus a mi Megváltónk akar lenni.
Jézus azért maradt köztünk az Oltáriszentségben, hogy közel legyen hozzánk. Forduljunk hittel Jézushoz önmagunkért, valamint másokért is! Mi nemcsak érinthetjük, hanem magunkhoz is vehetjük Őt. Legyünk bizalommal iránta! Ő mondta: „aki hisz bennem,… aki eszi az én testemet,.. annak örök élete van, és én feltámasztom az utolsó napon.” (Jn 6,47 és Jn 6,54).
Kérjük Jézustól az Iten irgalmas szeretetébe, a feltámadásba, valamint az örök életbe vetett hitet! Ebben a hitünkben erősítsük egymást!