Húsvét 5. vasárnapja B – Jn 15,1-8
Miért van szükségünk arra, hogy Jézusban maradjunk?
Jézusnak a szőlőtőről, valamint a szőlővesszőkről szóló példázata nem egy átvitt értelmű hasonlat, hanem a Benne hívőkkel való egységéről szóló tanítás. Úgy lehet gyümölcsöző az életünk, ha Jézusban maradunk: „Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen… Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz. Mert nélkülem semmit sem tehettek”.
A vadhajtásokat a szőlősgazda lemetszi, majd tűzre veti. A szőlőtőn levő szőlővesszőket pedig azért metszi meg, hogy többet teremjenek. Életünkben ez a próbatételek célja.
Jól tudjuk, hogy az szereti Jézust, aki megtartja tanítását. Ez nemcsak abból áll, hogy megfelelünk a Jézus által felállított feltételrendszernek (vagyis bizonyos külső előírásoknak, illetve követelményeknek), hanem életünkkel is kötődnünk Hozzá.
Jézus legfontosabb tanítása, hogy szükséges Benne maradnunk, élő kapcsolatban Ővele, aki az Élet forrása: „Ha Bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok”. A folytatásban azt is mondja Jézus, hogy: „Maradjatok meg szeretetemben” (Jn 15,9).
Erre a szeretetre azonban képtelenek vagyunk a Szentlélek nélkül. Sőt, Nélküle nem tehetünk semmit. A Szentlélek nem helyettünk cselekszik, hanem cselekvőkké tesz bennünket, hogy az Ő segítségével megismerjük, továbbá megtegyük az Atya életünkre vonatkozó akaratát (elmélyítsük hitünket, valamint tevékenyebbé tegyük a szeretetünket).
A vesszőket az teszi a szőlőtővel eggyé, hogy az éltető nedvek áramlása a teljes belső egység révén a gyökerétől a gyümölcséig áthatja az egész növényt. Az a gyökérzet, amely táplálja a szőlőtőt, valójában Jézus egysége az Atyával. Mi ebbe az elszakíthatatlan kapcsolatba léphetünk be. Jézussal eggyé válva az Atyával is eggyé válunk a Szentlélek által. A külsőséges cselekvés, az emberi cselekedetek erőfeszítései kevesek ehhez, ezért belső egységre van szükség.
A gyümölcsterméshez nélkülözhetetlenül szükség van az életerőt adó szőlőtőre! Ez azt jelenti, hogy egyre élőbb kapcsolatban, életközösségben legyünk Jézussal, illetve Vele együtt mindennap vállaljuk a szolgáló szeretet tetteit.
Egyetlen szőlőtőke, vagy szőlővessző sem magának termi gyümölcsét. Ha Krisztussal egyre szorosabb egységben Isten életét éljük, a Szentlélek gyümölcseit teremjük, így dicsőítjük meg az Atyát.
A mai evangéliumi részletben legalább hétszer ismétlődik a maradni ige. Az a legfontosabb hogy maradjunk Jézusban, Vele osszuk meg érzéseinket, az ő módján gondolkodnunk, úgy szeressünk, mint Ő. Így élhetünk egymással is közösségben.