Évközi 4. hét, hétfő – Mk 5,1-20
Vajon a sötétség vagy a világosság oldalán állunk-e?
A Jézus korabeli zsidók különösen a lelki betegségek mögött a tisztátalan lelket látták. Azt gondolták, hogy a betegség oka valamilyen bűn, amit ha nem a beteg, akkor az ősei követtek el.
Az evangéliumban szereplő gerázai megszállottat valóban a gonosz lélek szállta meg, hiszen emberi ismereteket felülmúló módon fogalmazott, amikor Jézust a Magasságbeli Isten Fiának nevezte. Minden szava teológiailag megdöbbentően pontos.
Az evangéliumban szereplő megszállott emberre jellemző, hogy fékezhetetlen, ön- és közveszélyes, tehát saját maga, illetve mások vesztét akarja okozni. Önmaga ellen is támad, hiszen önmagát kövekkel ütötte-verte. Amikor Jézus kapcsolatba akar kerülni vele, valamint a nevét kérdezi (vagyis személyiségének a lényegét tudakolja), az ember helyett az őt megszállva tartó démonsereg válaszolt: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk”. Ezzel a gonosz nemcsak az erejét akarta fitogtatni, hanem azt is jelezte, hogy az ember személyiségét teljesen elnyomta.
Jézus hatalma azonban nagyobb. Ő maga mondta, hogy nem azért jött, hogy elpusztítsa az embert, hanem hogy megmentse. Ezt teszi ezzel az emberrel is. A tisztátalan lelkek kérésének teljesítésével pedig figyelmeztető jelet ad minden kor embere számára.
Érdemes lenne felismerni, hogy az az út, amelyen a mai társadalom nagy része halad, egyenesen a pusztulásba vezet. Vagyis hogy sok ember az öngyilkos módon tóba rohanó sertésekhez hasonlít, a biztos pusztulás felé halad.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy földi életünkben mi is mindig ki vagyunk téve a csábításoknak! Ne becsüljük le a tisztátalan lelkek erejét! Komolyabban vehetnénk, hogy az embernek ártani akaró, valamint az embert megmenteni szándékozó isteni erő harcának kereszttüzében élünk. Az Úr imájában Jézus a négy legfontosabb kérést sorolja fel. Jobban megdöbbenhetnénk azon, hogy a mindennapi kenyér, illetve a bűnök megbocsátásának kérése után az a két kérés szerepel, hogy: „ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”. Viszont azt se feledjük, hogy bármennyire hatalmasnak tűnik a sátán, nem képes ellenállni Jézus megváltó, szabadító erejének!
A megszabadított ember kívánsága az volt, hogy Jézusnál maradhasson, valamint a tanítványa lehessen. Ezzel bizonyította, hogy felszabadult a sötétség uralma alól. Jézus azonban misszionáriusként visszaküldte őt pogány hazájába.
Jézus minket is arra hív, hogy legyünk közösségben Vele. Aztán minket is küld, hogy a világosság gyermekeiként készítsük az ő útját mindazokhoz, akiket meg akar szabadítani. Velünk együtt maga mellé akar gyűjteni a világosság országába.