Évközi 10. hét, kedd, Szent Barnabás apostol – Mt 5,13-16
Milyen hatással vagyunk a környezetünkre?
Isten olyan fontos szerepet szánt nekünk, mint amilyen fontos a mindennapi életben a só, illetve a világosság. Akkor leszünk a föld sója, valamint a világ világossága, ha Isten akarata szerint igyekszünk élni.
Ha a só feloldódik az ételben, akkor ízt ad az ételnek, ugyanakkor megőrzi a megromlástól. Akkor töltünk be hasonló szerepet a világban, ha jóízűen végezzük a munkánkat, ha örömmel, szívesen, szeretetből tesszük a feladatainkat. Ez akkor teljesül, ha nem a saját hasznunkat, illetve ha nem a saját dicsőségünket keressük, ha nem mások elismerését, vagy háláját várjuk érte.
Akik befogadták a Szentlelket, azok lelkesen teszik a jót, nem a teljesítményekre törekvő ember görcsös akarásával, hanem könnyedén, a Szentlélek kegyelmének segítségével. Akik hisznek Istenben, azok Isten miatt gyakorolják a szeretetet, a türelmet, illetve a megbocsátást. Jézus kifejezetten mondta, hogy jó tetteinkkel viszonozzuk a mennyei Atya jóságát. Ezzel dicsőítjük meg Őt, így leszünk igazi gyermekei az Atyának, valamint jó testvérei Jézus Krisztusnak, és egymásnak. A jó tettek teszik életünket ízessé mások számára.
Ebben a világban az önzés ront el mindent. Sajnos, hajlamosak vagyunk magunkra vonni a figyelmet, amikor másokért élünk, vagy másoknak szolgálunk. Könnyen önteltté válhatunk, minden jó cselekedetünkért viszonzást, elismerést, vagy jutalmat várunk. Vigyázzunk arra, hogy jó cselekedeteinket soha ne a magunk dicsőségére tegyük! Az ételben sem jó, ha túl sok benne a só.
Meglepő, ugyanakkor igen nagy bizalom Jézus részéről az a kijelentése, amikor azt mondja rólunk, hogy mi vagyunk a világ világossága. János evangéliumában önmagáról állította, hogy: „Én vagyok a világ világossága” (Jn 8,12). Tehát mi akkor lehetünk a világ világossága, ha Őt követjük.
A világosság segít az eligazodásban, a hegyre épült város pedig egyúttal menedéket, illetve oltalmat is jelent.
Ne feledjük, hogy egyedül Isten a világosság. Ő ad értelmet mindennek, egyedül Ő a biztonság. Aki Hozzá igazodik, az nem téved el, aki Benne bízik, az nem csalódik sohasem. Mi annyiban, valamint akkor vagyunk világosság, ha Krisztus által az Istenhez kapcsolódunk, mint az elektromos izzó, amely az energiaforrástól kapja a világító erejét. A fényforrás nem önmagát világítja meg, hanem a környezetét, hogy minden láthatóvá legyen.
Rajtunk is múlik, hogy istentelen lesz-e a világ, illetve hogy sötétségben, vagy világosságban fognak-e élni az emberek. Még a pislákoló mécses fénye is segít az emberi tájékozatlanság sötétjében (bármilyen csekély is a fénye). Sokat tudunk segíteni még az őszinte bűnbánatunk példájával is. Hiszen minden azon múlik, hogy mi befogadjuk-e a Szentlelket, valamint szerinte élünk-e.
Amikor Jézus a föld sójának, illetve a világ világosságának nevezett bennünket, ezzel azt a küldetést kaptuk, hogy mi is képviseljük a világban azt, amit Ő képviselt a földi életében. Így teszünk tanúságot az Atyáról, valamint Jézus Krisztusról.